Nekiálltam megfejteni egy nagyon nehéz Sudoku-t, de elakadtam már rögtön az elején, de nem adtam fel a dolgot így inkább előszedtem a tolltartómból az egyik golyós tollam, amelyet elraktam, mert nem tudtam megfejteni a rejtvényt és neki szerettem volna állni írni. Ebben is elakadtam, mert nem jött semmi gondolat. Majd később készítettem inkább egy vázlatot a játszótéren fotózott képem alapján. Egy csigát sikerült leképeznem amint kibújt a házából. Szerettem volna nagy rajzban kivitelezni, de nem tartottam kivitelezhetőnek a dolgot úgy, hogy nekem is tetszene. Mindig is szerettem volna három művészeti ágat összekötni, mert ha valaki megnézi a fotómat vagy látja a rajzom csak egy képet lát, de nem tud semmit a mögöttes tartalomról. Pont ezért nem osztottam meg sehol, mert tervem volt vele.
Az új Instagram és a Facebook sem vonzotta ezt az egyszerű képemet, amelyet a mobilom kamerája látott nem annyira jó felbontással, mert ez csak egy digitális nagyító által elkapott pillanat volt a részletek miatt. A fénykép csak egy szimbólum, mert nem a képen látható csiga a lényeg. Minden fotóban magam is benne vagyok és a néző is benne van.
Kifejtem a kép keletkezését, hogy érthető legyen mit szeretnék ezzel mondani.
Kisfiam szólt a homokozó mellett: "Apa, nézd itt van két csiga." Ekkor még nem dugta ki csápjait, mert nem voltak megfelelő környezetben ezért letettük őket a fűre. Majd várnunk kellett, hogy valamelyikük észreveszi, hogy jó helyen vannak. Az egyik, amely a képen szerepel lassan kikandikált a házából mire én és kisfiam lefotóztuk ezt a kis állatkát. Megérte türelmesen kivárni a dolgot, mert régen is szerettem ilyesmi fotókat készíteni.
Tulajdonképpen az írással és a rajzolással is sokszor türelmesen kell bánnom, mert csak akkor születnek meg az igazi alkotások, amelyet érdemes megmutatni vagy leírni azután, pedig begépelni és átírni.
Az eszközt sem szerettem volna kifelejteni amellyel íródott ez a kis bejegyzés. Az egyik legegyszerűbb tollam került most előtérbe, amely a BIC Crystal és médium, azaz közepes vonalvastagságú csúccsal van ellátva. Régen nem szerettem ezt a tollam, viszont a Moleskine tollam bizony igen.
2016. május
huszonkilencedike
- vasárnap -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése