2015. március 16., hétfő

Revived

Két éve egy betűt sem írtam ide és nem is töltöttem fel semmit, de most itt az ideje, hogy változtassak ezen és ott folytatom, ahol abbahagytam, mert akármennyire nem akartam alkotni mégis úton útfélen azért rajzolgattam valamit. Még ha nem is nagy képeket és nem annyira értékelhető alkotásokat, de nem hagytam abba, mert az agyam mindig dolgozik az ügyön, hogy ne felejtsem el ezeket a dolgokat. Igyekszem majd olyat is alkotni, amelyet megoszthatok veletek.

Volt az utóbbi évben jó pár megrendelésem és csak azokkal foglalkoztam kizárólagosan. Helytelenül tettem. Saját magam anyagi helyzetét próbáltam megerősíteni azzal, hogy csak megrendelésre alkotok baráti szívességből. Nem úgy jöttek a dolgok, ahogyan terveztem. Egy nagyon kedves tanárom bölcs mondatát elfelejtettem az idők során, hogy: "Hamár azon agyalsz, hogy mennyi pénzt tudsz keresni vele akkor nem születnek majd igazi alkotások. Az nem te leszel, az nem a te lenyomatod lesz, hanem a megrendelő által kitalált lenyomat, amelyet ő akar látni és te nem." Nem biztos, hogy szó szerint idéztem, de ő már nincs az élők sorában, de mégis bennem élnek a szavai. Próbálom az ő szavaival megidézni a múltbeli énemet úgy, hogy csak arra fókuszálok, hogy mennyi örömöt ad az alkotás folyamata. Ezzel a jövőbe tekintek és kitűzöm a célokat, amelyeket sohasem akarok felejteni.

Az egyik célom, hogy átadjam a kisfiamnak az alkotás tudását, hogy ő is majd nagyszerű dolgokat teremtsen akár hova sodorja az élet. Ehhez magamnak is újra el kell sajátítanom a dolgokat, amelyeket a múltamba hagytam. Akkor döbbentem rá mindenre, amikor másik hobbit próbáltam magamnak keresni, de az élet mégis úgy akarja, hogy ne keressek magamnak mást, mert azok távol vannak. A művészet pedig itt volt, itt van és itt lesz mellettem mindig. Nem is kell hozzá sok minden, mert pár ceruzával vagy épp egy ecsettel olyan világot teremhetek, amelyben más is ott lehet. Írni sajnos nem tudok olyan jól, ahogyan szeretnék. Viszont ezt is megoldom úgy, hogy elkezdtem írni az eszközeimről egy blogot a http:// tintanbelul.blogspot.com-ot. Mindezt kézírással, mert ezzel talán a fogalmazó készségem is javul majd.

Mindezek mellett próbálok olvasni mindenfélét, hogy tanuljak is valamit miközben művelődök valamennyire. A távoli terveim között szerepel egy olyan képsorozat, ahol mindenféle veterán autót ábrázolok, mert annak idején nem szerettem az autókat és ez egy kitűnő alkalom, hogy összekössem azzal, amit szeretek csinálni és ezáltal megnyílnak előttem olyan ajtók is, amelyek be voltak zárva

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése