Éjszakai műszak után félig kómásan kialvatlanul sétáltam be a nem olyan régen nyílt papírboltba, mert édesanyám elmondása szerint művészeti kellékek is találhatóak. Már az odaérkezésemkor csalódnom kellett, mert a fő árucikkek nem a művészetről szóltak. Sőt művész kellékek se nagyon voltak. A boltban töltött több percnyi tanakodás után úgy döntöttem, hogy magamnak csak egy öntapadós jegyzettömböt veszek, amit tényleg nem bántam meg.
Néztem olyan jegyzetet is amiben talán a napi gondolataimat is lejegyezhetném. Ez a vállalkozásom is kudarcba fulladt az üzletben. Viszont hazafele menet útba esett a képkeretező és könyvkötő, ahol kíváncsi természetem révén kérdezősködtem, hogy: - Van-e olyanra lehetőség, hogy egy jegyzettömböt cérna fűzöttre megcsinálni. Egy egyszerű válasz helyett több kiskönyv alakú füzetet mutatott a tulajdonos. Nem is gondolkodtam, hogy vegyek-e egyet magamnak.
Pont ezért került be elsőként ez a feljegyzés ebbe a kis könyvbe, amit a könyvkötőnél vettem. Az egyedi borítás és a mérete miatt döntöttem úgy, hogy fektetve írjam bele a gondolataimat. Nagy öröm számomra, még mindezek felett, hogy végre a forma megtalálta a hordozót.
2010. 11. 09.
Néztem olyan jegyzetet is amiben talán a napi gondolataimat is lejegyezhetném. Ez a vállalkozásom is kudarcba fulladt az üzletben. Viszont hazafele menet útba esett a képkeretező és könyvkötő, ahol kíváncsi természetem révén kérdezősködtem, hogy: - Van-e olyanra lehetőség, hogy egy jegyzettömböt cérna fűzöttre megcsinálni. Egy egyszerű válasz helyett több kiskönyv alakú füzetet mutatott a tulajdonos. Nem is gondolkodtam, hogy vegyek-e egyet magamnak.
Pont ezért került be elsőként ez a feljegyzés ebbe a kis könyvbe, amit a könyvkötőnél vettem. Az egyedi borítás és a mérete miatt döntöttem úgy, hogy fektetve írjam bele a gondolataimat. Nagy öröm számomra, még mindezek felett, hogy végre a forma megtalálta a hordozót.
2010. 11. 09.
Általában borzalmasan rosszul vásárolok magamnak könyveket. Előtte mindig megnéztem az interneten a tartalmát kinézett könyvnek, és ha megtetszett, akkor gyakran meg is vettem valamelyik könyvesboltban. Mostanság viszont rátaláltam egy olyan weboldalra, ahol kritikákat is írnak azok, akik már valamilyen könyvet olvastak vagy elolvasták. Jobbik esetben újra és újra elolvasták.
Rájöttem, hogy a vélemény sokkal inkább számít, mint a rövid tartalom. A rosszul választott és megvett könyveimet 50 százalékban olvastam ki megközelítőleg, amikor csak a tartalom után böngésztem. Viszont az ominózus oldal látogatása óta nem tudom a könyveimet letenni. Most három zseniális könyv is van a birtokomban, ami foglalkoztat. Shakespeare: Macbeth, Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe Victor Hugo: Nyomorultak. Ezek közül az első két könyvet úgy vettem és mitagadás, elég jól haladok velük. A Nyomorultak könyvtári példány, de szerencsére Orsim szüleinél és mamámnál is megtalálható.
Itt egy kis közbevetést tennék, hogy miért hoztam ki a könyvtárból. Szokásom cipelni ide-oda a könyveimet a táskáimban, és nem akarom, hogy a privát példányok megsérüljenek. Csupán ennyi a válasz.
Visszatérve a kritikákra még annyit azért leírnék, hogy azért is hasznosak, mert leírják és közzéteszik, miért érdemes elolvasni egy regényt vagy akármilyen könyvet, vagy miért nem érdemes időt szakítani rá. Aki pedig olvassa ezeket eldönti, hogy kell-e neki vagy sem. Közhely, de szerintem így érdemes kutakodni, aki egy nagyon jó könyvet akar elolvasni.
2010. 11. 14.
Már igazán rám fért egy AGY takarítás. Az utóbbi időben annyi volt az ötletem, hogy győztem fejben tartani őket. Gondolok az irodalmi és a művészeti tevékenységeimre. Egy dobozban, ha fel van halmozva a sok-sok kellék akkor semmit sem lehet megtalálni. Viszont, ha rendet teszünk akkor minden sokkal egyszerűbben áttekinthető. Valami ilyesmit szerettem volna elérni azzal, hogy egy általam készített füzetbe írjam be az ötleteimet.
2010. 12. 18.
2010. 12. 18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése