Melancoly - Melankólia

The writer - Az író

Fekete fehér rajzok

Visszatértem egy régi koncepciómhoz a fekete fehér kis vázlat rajzokhoz tértem vissza. Ezek  pár perces skiccek, amelyek nagyon közel állnak hozzám. lesz még sok ilyen folyamatosan feltöltve.

Karácsonyi hangulatok

Myself

Ezt a munkámat kb 5 perc alatt készítettem. Nem is lett olyan jó, aminek szeretettem volna. A lényeg, hogy még sok ilyen skicc lesz természetesen a Moleskine pocket noteszomban.

Éjszakai pötyögés

Felborult a bioritmusom! Útálom, ha sokáig alszom éjszakás műszakom után, mert akkor sohasem tudom magam másnapra kipihenni! Na, de mindegy legalább van mit írnom erre a falra is, mert úgy is mindegy. Szerintem úgy is csak egy-két ismerősöm, ha olvassa itt a G+ üzeneteimet! Tegnap viszont írtam a posterious blogomra, hogy nem igazán lehet hosszabb bejegyzéseket írni a telefonomon. Tévedtem! Igen is lehet a megfelelő kéztartással és a klaviatúra ismeretével. Mindezt úgy, hogy éjszaka van, és nem vagyok kipihent. Kész.

2011. november 19

Kézírásról

Nem hittem volna, hogy eljutok odáig, hogy a blog bejegyzéseimet nem kézírással írom meg először, hanem egyenesen a gépbe pötyögöm azokat a gondolatokat, amik éppen az eszembe jutnak. Nagyon fontos marad számomra a kézírás, de azt csak a vázlataim kommentezéseimre használom majd. Többek között a verseimet is ily módom fogom papírra vetni, mert ez a műfaj ezt követeli meg. Szerintem!

Napjainkban a nyomtatott sajtónak ad helyet az internet. A Science Focus újságban olvastam, hogy egy kicsit újságíró is a blogger, ami nem rossz. Viszont válogatás nélkül tölthet fel az ember mindfélét, ami árt a nyelvnek, mert nem szakemberek írják a cikkeket, mint az újságokban, hanem azok az emberek, akik próbálnak valamilyen információt átadni a másiknak úgy, hogy az ponyván van megfogalmazva. Történetesen nincs ilyen sok, de azért akadnak. Persze elolvassa az ember az információkat és próbál szelektálni, ami tényleg fontos dolog bármiről is legyen szó.

Megint elkanyarodtam az írásom témájától. Szóval azért is hagyom abba a kézírással íródott bejegyzéseimet, mert nagyon sok időmet veszik igénybe, és miért ne használjam ki az új technikákat, ami valójában nem is új. Itt van például a telefonom, ami egy csúcskategóriás HTC elég elfogadható áron. Abba is lehet gépelni, mert QUERTY billentyűzete van. Ami a legjobb ezekben az okos telefonokban, hogy wifit használva egyből fel is tudom tenni az internetre anélkül, hogy bekapcsoljam a számítógépemet, ami elég sok áramot eszik. Igaz, hosszú bejegyzést nem igazán írtam még vele, de ennek is hamarosan eljön az ideje, ha lesz elég szabad időm az írásra.

Moleskine

Ezelőtt rengeteget hallottam a Moleskine noteszokról. Most már nekem is van jó pár darab a birtokomba elmondhatom, hogy a legpratikusabb dolog, amit valaha feltaláltak a papír és ennek fejében a notesz. Miért is szeretem ez a kis egyszerű noteszt?

1. Könnyű.

2. Szépek a lapjai.

3. Strapabíró.

4. Sok fajta mérete van.

5. Ihletadó.

Őszi körút

This is my name

Notes

Készülő képem

Naruto

Valamikor ígértem, hogy az animékről, vagyis a japán rajzfilm kultúráról fogok írni egy-két gondolatot. Mivel ez egy nagyon tág téma, hogy leírjam a gondolataimat, inkább egy dologra szeretnék összpontosítani írásommal mégpedig egy igen ismert alkotásról Kisimoto Maszasi Naruto-ját választottam ki.

Az animéről szerettem volna írni, de jelen esetben is elkerülhetetlen, hogy az eredeti mangából induljak ki.

2007-et írtunk, amikor kezembe vettem az első magyarul megjelent képregényt. Az eredeti megjelenése hazájában 1999 volt. Szóval a már említett művet korábbról is ismertem, mind a rajzfilmet, mint a képregényt. Honnan van a vonzalom e mű iránt? Kérdezhetné az olvasó. Hiszen számunkra ismeretlen világban született. Maszasi mester zsenialitása abban rejlik, hogy minden korosztályt megszólít az alkotásával. Naruto története nagyon összetetté és hosszú. A nagy terjedelem erre is jó többek között.

September 25, 2011 - MR2 Petőfi rádiót hallgatva

A buszon ülve mi mást hallgatnék, mint az MR2 Petőfit. A rádió erőssége, hogy nincs benne politika és olyan zenéket játszanak le, amit más rádióban nem hallani. Ezen a napon Nirvana-nap volt, ami azért is örvendetes, mert nagyon ritkán hallani a nem annyira ismert számokat ettől a meghatározó együttestől.

My HTC mobile

Ez a másik blogom mobile bejegyzésem előzménye.

Már nagyon szerettem volna egy olyan bejegyzés készíteni, ami az új mobilomról szól. Csak valahogy nem találtam hozzá megfelelő felületet.
Kisvártatva, de végre valahára megvan a telefon. A neve HTC Desire S. Röviden annyit, hogy nagyon elegáns és bitang jó fogása van.

Az S megjelölés annyit tesz, hogy egy korábbi készüléknek továbbfejlesztéséről beszélünk. Az adatokról nem írnék semmit, mert inkább a gyártó honlapján minden műszaki információt megkap az ember, amikor utána érdeklődik e csúcskategóriás telefon iránt. A következő mobilos bejegyzésem a saját tapasztalaitaimról fog szólni, hogy milyen elhatásozásból választottam az első okos telefonomat.

Viszont most fáradtnak érzem magam így korai kelés után ezért inkább máskorra hagyom a tapasztalaim bejegyzést.

My HTC Desire S mobile /update/

Posterous blogomra írtam az új mobilomról egy kis bejegyzést. Ide is átmásoltam, mert aki nem ismeri annak itt is elérhető legyen.

Szeptemberben írtam egy rövid összefoglalót az új telefonomról, amelyben előre jeleztem, hogy további írásom olvasható majd róla a tapasztalaimról. Azért választottam ezt a készüléset, mert nagyon sok jót olvastam és olvasok utána. Valaki ezt írta róla, hogy: "htc desir s better then iphone 4." "A HTC Desire S jobb, mint az Iphone 4."

Már egy jó egy hónapja használom a készüléket és nem bántam meg a vételt. Némely hibájára azért szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy az akkumlátora nem bírja sokáig. Nekem kb. hat óra alatt sikerült totál lemerítenem. Szerintem a micro USB kimenete pont ezért nincsen eltakarva, hogy gyorsan fel tudjuk csatlakoztatni a hálóra vagy a számítógépre tölteni. Egy kicsit zavar, hogy az alkalmazásokat nem lehet tematikusan csoportosítani. Viszont ezt a problémát ki lehet kerülni úgy, hogy mappákat kitéve a felületre át lehet őket nevezni, hogy Játékok, Internet ... stb. kedvünkre nevezhetjük át őket. Ha már az alkalmazásoknál tartunk akkor tudni illik, hogy nem lehet az összeset bezárni. Azok a háttérben futnak, de egy újraindítással azokat is eltüntethetjük. Az utolsó negatívum, hogy az ébresztő óra nem csörög, ha kikapcsoljuk a telefont, de ez mellékes szerintem.

Lássuk miért is lenne jobb, mint az Iphone 4 a szememben. (Az Iphone 4 szerintem alkalmazás és akkumlátort ügyében is felülmúlja az összes telefont a piacon, amit Steve Jobs-nak és Apple cégnek köszönhetik az emberek. Ezért óriási nagy tisztelet azok emberek előtt, akik nélkül nem lenne se IOS se Android-os operációs rendszer. Steve Jobs emlékére.) Legelőször is ára, ami szerintem magáért beszél. Másodszor az alul található kis ikonok megkönnyítik a kezelhetőséget. Sorban a következők: Home - Kezdőlap, Menu - Menü, Return - Vissza, Search - Keresés. Még egy légyeges különbség a két telefon közt, hogy ez a telefon kézre áll és nem csúszik ki az ember kezőből, mint például a Samsung Galaxy S Plus, aminek műanyag hátlapja van. Az Iphone 4-nek, pedig az élei nincsenek lekerekítve mint az elődjének.

Összefoglalva nagyon sok telefonnak néztem meg leírását, videóját, véleményeim. Ezeket összevetve határoztam el magam, hogy megvegyem a készüléket. A mai napon pedig készítettem pár fotó, hogy ne csak írjak róla.

Apró fotók 2010 előtt - Little photos before 2010

Kaposváron

Kaposvár felett az ég

Toll mánia

Moleskine mániámról már írtam és jó pár fotót is készítettem. Viszont még a toll mániámról nem készítettem még bejegyzést. Tulajdonképpen ez is a főiskolai éveimben kezdődött, amikor rendszeresen írtam verseket és novellákat. Mellette, pedig az órákon gyorsan kellett írni ahhoz, hogy minden szükséges információt le tudtunk rögzíteni. Ezért nagyon gyorsan is fogyasztottam a tollaimat, ami ahhoz vezetett, hogy az emberiség legpraktikusabb eszközét a tollat el kezdjem gyűjteni és használni.

Nagyon sok márka és forma megfordult a kezeim között az évek alatt. Használtam Pilot, Pax és különböző zselés tollakat is, amiket nehéz lenne felsorolnom. Inkább azokról írnék, amelyek nálam 100%-ig beváltak és a mai napig is használom őket.

Rangsort szeretettem volna felállítani az egyes tollak között, de inkább nem teszem, mert az egyik jobb, mint a másik, hogy ilyen közhellyel éljek. Nem feltétlenül használok mindenhez egy tollat, inkább azt mondhatnám, hogy különböző munkákhoz különböző tollakat veszek elő.

A munkahelyemen egy nagyon praktikus és elegáns Zebrát rendszeresítettem be, ami összecsukható golyós toll teljes fém vázzal, mert mindegyik műanyag tollam eltört a használat során. Számomra a strapabíróság nagyon fontos, mert egész nap írok a munkahelyemen így gyorsan kopnak a tollak és igaz kapunk ott tollakat, amivel tudunk írni, de jobban szeretem a saját eszközömet használni. A másik szempont, hogy mért ezt választottam, az hogy van súlya. A nehezebb toll megkönnyíti az írást és kíméli az ember kezét. Az otthoni alkotások miatt szükségem volt egy ilyen íróeszközre, mert már említettem mostanában is sokat írok és rajzolok.

Az íráshoz és tervezéshez, pedig Uniball tollat használok. Az egyik zselé alapú toll, amivel a fekete zseb Moleskine noteszomba szoktam rajzolni és írni egyaránt. Tartósan megmarad a színe hosszú időn át. Viszont egy hátránya van. Hogyha nem vigyázok, elkenődik, ahogy húzom a kezemet. Ennek műanyag a burka, mint a következő golyóstollamnak, amely szintén Uni és nagyon vékonyan fog. Az utóbbi volt az eső ilyen jellegű toll, amivel az első golyóstollas rajzomat készítettem. Ez volt Az én ajándékom című munkám.

A kéz - Hand

A kéz, amivel minden alkotásom megszületik.

Apple

Daily routine

Az első kiállítás - First exhibition

A mai nap volt a Hungarofest pályázat kiállítás megnyitója és díjátadója, aminek nem lettem díjazottja. Ez különösképpen nem is foglalkoztatott. Eddig az emberek csak a blogom által ismerhették az alkotásomat, most végre láthatják élőben is, ha bemennek a Kormányablak irodába Zalaegerszegen.

Azt, hogy pályáztam édesanyámnak köszönhetem, mert ő vette észre a helyi újságba. Viszont nemcsak neki köszönhetem, hogy elkészítettem a munkát, hanem barátnőmnek, édesapámnak és mindenkinek, akik biztattak és támogattak, hogy elkészüljön az alkotás.

Mi is volt a pályázat?

A pályázat címe változatos megyénk az Európai Unióban. Először úgy gondoltam, hogy egy írással fogok pályázni. Ezután felhívtam az illetékest és rákérdeztem, hogy mivel érdemes pályáznom, amikor is szóba hoztam a festészetet. Akkor tudtam meg, hogy lesz az alkotásokból majd egy kiállítás, ezért választottam a festészetet. Rögtön neki álltam interneten keresni tájképeket, mert rögtön ez jutott eszembe, amikor elolvastam a pályázati kiírást. Találtam is egy nagyon jó fotót a Kovácsi-hegy bazaltfolyosóról, aminek a kompozíciója és színei nagyon impozánsak voltak. Természetszerető ember révén, nem volt kétséges, hogy ezt akarom megfesteni. Másnap neki is álltam a vázlatnak.

 

Majd sok óra és nap festés után 22 pályamű közül 7 alkotást választottak ki, amelyeket bemutattak és kiállítottak. Így is nagyon boldog vagyok, hiszen nem mindenkinek adatott meg, hogy megismerjék a munkáját.

Kispál és a Borz - Autók a tenger felé (Happy Borzday koncertváltozat)

Lépcsők, ajtó és fa - Stairs, door and tree

Pest és Tata kirándulás

Budapest

Tata

After the storm - Vihar után

Play with the light - Játék a fénnyel